Időtlen modernitás – magyar építészörökség Sanghajban

Az „Időtlen modernitás – magyar építészörökség Sanghajban" című kiállítás és programsorozat a Budapesti Kínai Kulturális Központ szervezésében, a Magyar–Kínai Baráti Társaság szakmai együttműködésével valósul meg. A 2024-ben megnyílt Budapesti Kínai Kulturális Központ azóta aktív szervezője a két ország közötti kulturális párbeszédnek, és hidat épít a magyar–kínai oktatási, kulturális és innovációs együttműködések között. A most megvalósuló kiállítás ezt a küldetést viszi tovább: a közös múlt örökségét a jövő együttműködéseinek irányába fordítja.

Négy magyar építész – Hudec László, Gonda Károly, Mátrai Béla és Sömjén Rudolf – 100 évvel ezelőtti munkái máig meghatározzák a modern kínai metropolisz arculatát. Közel 100 épület, amelyek ma is állnak, és élő bizonyítékai a magyar alkotóerőnek, kreativitásnak és szakmai jelenlétnek Sanghajban. A kiállítás főszervezője: Budapesti Kínai Kulturális Központ Szakmai együttműködő partner: Magyar–Kínai Baráti Társaság (MKBT) 

A kiállítás 2026. január 22-ig látogatható. Beszélgetések, filmek, könyvbemutatók, kísérőprogramok, és egyedi tárlatvezetés kizárólag az MKBT tagjainak!

A tárlat a száz évvel ezelőtt Sanghajban élő és alkotó magyar építészek örökségét mutatja be. A XX. század elejének történelmi viharai során sok magyar jutott el a szibériai hadifogolytáborokból Kínába, ahol Sanghajban találtak új otthonra. Kína befogadta őket, és lehetőséget adott tehetségük kibontakoztatására; ők pedig az Osztrák–Magyar Monarchia építészeti iskoláiban megszerzett tudásukat és tapasztalatukat a fejlődő, modern világvárosban kamatoztatták. Munkájuk maradandó nyomot hagyott Sanghaj arculatán, és hatást gyakorolt a későbbi kínai építészgenerációkra is, köztük olyan alkotókra, mint I. M. Pei. Ez a különleges történet ma már a két ország közös kulturális örökségének kiemelkedő példája. A kiállítás központi alakjai Hudec László, Gonda Károly, Mátrai Béla és Sömjén Rudolf. Hudec László a sanghaji modern építészet meghatározó személyisége volt, aki több mint száz épületet tervezett, köztük a Park Hotelt, amely 1934-es megnyitásakor Ázsia legmagasabb épülete volt, és a 80-as évekig Ázsia legmagasabb épülete. Mátrai Béla Hudec irodájában dolgozott, részt vett a Park Hotel kivitelezésében, és két saját épületet is tervezett Sanghajban. Gonda Károly a korszak egyik legismertebb építészirodáját vezette, amelyben Sömjén Rudolf segédépítészként tevékenykedett, hozzájárulva számos ikonikus épület megvalósításához. A négy építész munkássága együtt mutatja be, hogyan vált a magyar építészeti innováció, kreativitás és technológiai tudás a sanghaji modernizáció szerves részévé.

A kiállítás röviden kitér a sanghaji magyar diaszpóra történetére is, felvillantva azokat az embereket, akik a XX. század elején Kínában találtak új otthonra, és munkájukkal, közösségi jelenlétükkel hidat képeztek a két kultúra között.

A kiállítás a kortárs magyar építészetben is tovább élő szemléletre irányítja a figyelmet,bamelyet a ZDA Zoboki Építésziroda Kínában megvalósult munkája és több kiemelkedő kínai pályázata képvisel. Ezek–csakúgy, mint a több, mint száz évvel ezelőtt alkotó magyar tervezők, Hudec László, Gonda Károly, Mátrai Béla és Sömjén Rudolf alkotásai – az emberközpontú gondolkodás, a funkció és forma szerves egysége, valamint az erős helyi beágyazottság elve mentén születnek. A ZDA többfunkciós, rugalmas terei és egyedi építészeti megoldásai – köztük a sencseni Nanshan Kulturális Központ – ugyanazt a kreatív, együttműködésre épülő attitűdöt képviselik, amely a magyar tervezők száz évvel ezelőtti sanghaji jelenlétét is meghatározta, bizonyítva, hogy a magyar építészet innovációja és érzékenysége ma is hidat képez a két kultúra között.

A kiállítás bemutatja a kortárs kínai technológiai fejlődést is, hangsúlyozva Kína vezető szerepét a digitális innováció és a kreatív iparágak területén. A megvalósításhoz alkalmazott modern, interaktív és multimédiás eszközök, köztük kínai fejlesztésű digitális megoldások, nemcsak élményszerűvé teszik a tartalmak bemutatását, hanem azt is megmutatják, hogyan válik a technológia a kulturális örökség modern közvetítőjévé. A magyar és kínai szakemberek közös munkája ezen a területen is a tudástranszfer, az innováció és a kreatív együttműködés szellemében történik.

A kiállítás egyben a jövőbeni együttműködések platformja is. Célja, hogy új lehetőségeket teremtsen a két ország között az építészet, a kultúra, az oktatás, a turizmus, a technológia és az innováció területén. A program kiemelt céljai közé tartozik a tematikus kulturális turizmus, valamint a kulturális és építészeti örökségen alapuló oktatási és technológiai együttműködések ösztönzése, amelyek a két ország kapcsolatainak új dimenzióit nyithatják meg. A kiállítás megnyitójára 2025. december 1-jén kerül sor, éppen a sanghaji Park Hotel 1934-es megnyitásának kilencvenegyedik évfordulóján. A szimbolikus dátum egyszerre tiszteletadás Hudec László és kortársai munkássága előtt, valamint a magyar–kínai kulturális és szakmai párbeszéd folytonosságának jelképe.

A rendezvénysorozat gazdag kísérőprogramokkal egészül ki: szakmai kerekasztal-beszélgetések, filmvetítések, diák- és szakmai programok, várostörténeti séták, valamint gasztronómiai és zenei események várják a közönséget, lehetőséget teremtve a magyar és kínai kreativitás, építészeti örökség és technológiai innováció személyes megtapasztalására. A programsorozat méltó zárása a 2026. január 15-én a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezésre kerülő nemzetközi kreatív ipari konferencia lesz, amely a technológia, a kreativitás és a modern kultúraközvetítés szerepét vizsgálja a két ország szakértőinek és döntéshozóinak részvételével.

A kiállítást 2026-ban több magyar és kínai városban is bemutatják, köztük Budapesten, Sanghajban és Sencsenben. A kiállítás és a programsorozat a Budapesti Kínai Kulturális Központ szervezésében, a Magyar–Kínai Baráti Társaság és más rangos magyar és kínai intézmények, támogatók és szakmai partnerek, kulturális, oktatási, technológiai és turisztikai szervezetek együttműködésével valósul meg. A partnerség célja a kölcsönös tudásmegosztás, az innováció és a kulturális értékteremtés előmozdítása. A közös munka szellemisége 2007-re nyúlik vissza, amikor a magyar építészek sanghaji örökségét újra felfedezték, és aminek mentén számos közös magyar-kínai kulturális és technológiai projekt, könyv, kiállítás, film és szakmai együttműködés bizonyítja a két ország közötti partnerség tartósságát. Az „Időtlen modernitás – magyar építészörökség Sanghajban ” támogatása egyedülálló lehetőséget kínál a partnereknek, hogy egy presztízsértékű, nemzetközi kulturális és diplomáciai együttműködés részesei legyenek.