Kína AI stratégiája és digitális fejlődése

Kína célja, hogy 2030-ra a Mesterséges Intelligencia globális vezető hatalmává váljon – ez volt a fő üzenete annak a szakmai fórumnak, amelyet a China Media Group (中央广播电视总台) rendezett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE), melyet a Centrum Média (中心传媒) bonyolított. A rendezvény a „Kína tudományos és technológiai fejlődése, különös tekintettel a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztésére” (中国科学技术发展，特别是人工智能（AI）的研发) címet viselte, melyen Dr. Almási Zsolt, a PPKE tanszékvezető egyetemi docense, Bóday Tamás, a Cetin Hungary kereskedelmi igazgatója, Cserkész Gábor, a Magyar Telekom szenior szolgáltatástervezője és üzleti tanácsadója, az MKBT alelnöke és Dr. Salát Gergely Kína szakértő, az MKI vezető kutatója, PPKE tanszékvezető egyetemi docense osztották meg tapasztalataikat a hallgatósággal. A szakértők feltárták, hogy Kína hogyan használja a központilag irányított, nagyszabású beruházásokat arra, hogy a tudományos és technológiai nagyhatalmak élmezőnyébe törjön. 

A fórumon elhangzottak szerint az AI Kína számára nemzetbiztonsági és gazdasági szempontból is stratégiai fontosságú terület. A 2030-as vezető pozíció elérését célzó fejlesztések egyrészt kormányzati vezetéssel zajlanak, másrészt aktívan bevonják a piacot és a technológiai óriásokat (mint az Alibaba, Baidu, Tencent... "BAT"). Kína a számítási hálózatok megerősítésére irányuló nagyszabású centralizációs projektekkel (például a wuhu-i "Mega-klaszter" 芜湖巨型集群) építi az infrastruktúrát. A helyi kormányzatok, egyetemek (például Sanghajban és Hangzhou-ban) és startupok együttműködésével élénk AI-innovációs ökoszisztémát hoztak létre. A szakértők kiemelték a gyorsan fejlődő nagy nyelvi modelleket (LLM-eket), amelyek már globális szinten is versenyképesek, hiszen Kína dobta piacra a világon a legtöbb ilyen AI-modellt, amelyek hatékony és költséghatékony megoldásokat kínálnak. 

Cserkész Gábor röviden felvázolta a Digitális Kína stratégia (数字中国) és az AI összefüggéseit. Kifejtette, hogy az „AI Plus” (人工智能+), mely a KKP következő 5 éves tervének egyik markáns fejezete (ld.: Kínai Államtanács által közzétett "AI Plus akció mélyreható végrehajtásáról" "人工智能+" 行动的意见), egy olyan stratégiai program, amelyek az AI-t széles körben integrálja a gazdaság és a társadalom valamennyi ágazatába. Megismertette a hallgatóságot a hatalmas kínai lakosság és a digitális szolgáltatások kiterjedt használata által létrejövő adatfölénnyel, amely drasztikus adattömeget biztosít az AI-rendszerek fejlesztéséhez. Dr. Almási Zsolt, a PPKE tanszékvezető egyetemi docense rámutatott az AI szabályozás területére: Kína már most is nagy hangsúlyt fektet az szabályozásba és ellenőrzésére, beleértve a generatív tartalmak és az algoritmusok felügyeletét is. A szakmai beszélgetésben Bóday Tamás a chipgyártás és az AI kapcsolatára világított rá. Rámutatott arra a tényre, hogy a mélytanulási algoritmusok és LLM-ek futtatásához olyan dedikált processzorok, AI Chipek (GPU-k és TPU-k) szükségesek, mint az Nvidia GPU-i (pl. H-sorozat) vagy az AMD chipjei. Az AI iránti érdeklődés fellendülése hatalmas piaci növekedést generált a chipgyártóknak, kiélezve az éles technológiai versenyt (ún. chipháború). Dr. Salát Gergely Kína-szakértő, az MKI vezető kutatója és Dr. Almási Zsolt, a PPKE tanszékvezető egyetemi docense az egyetemi oktatás átalakulását is elemezték. Kiemelték, hogy a generatív AI (mint a ChatGPT vagy a Gemini) alapvetően formálja át a tanítást, tanulást és az adminisztrációt. Hangsúlyozták: az egyetemek világszerte az egyensúly megtalálásán dolgoznak, hogy az AI-t támogató eszközként építsék be anélkül, hogy az gátolná a kritikus gondolkodást. Az AI nem csak a hallgatói munkák megírására korlátozódik, hanem személyre szabottabb és hatékonyabb tanulási folyamatot is lehetővé tesz.

Amennyiben a téma felkeltette az érdeklődését, ajánljuk figyelmébe Cserkész Gábor szakcikkeit a "Az AI a kínai digitalizációban | 人工智能在中國數碼化中的應用" valamint a Digitáis Kína felemelkedése | 中国的数字化崛起 címmel.