2024. március 4-én a Kőrösi Kulturális Központban került megrendezésre aMagyar-Kínai Baráti Társaság „1573” Költészeti est című rendezvénye a Kortárs Kínai Könyvklub társszervezésében és a Luzhou Laojiao Likőrkészítő Manufaktúra Budapesti Képviselet fő támogatásával.
Társaságunk idei évi első nagy rendezvényén Turczi István költőt ünnepeltük, aki Reggelre megöregszünk című kínai nyelvre fordított verseskötete miatt 2023-ban, első magyar költőként elnyerte az 1573 elnevezésű Kínai Nemzetközi Költészeti Díjat.
Az est kínai cimbalomzenével indult, Yang Yang játszotta el nekünk a híres kínai dalt, a Kék-fehér porcelánt (Qinghuaci). Majd az est háziasszonya, Yu-Barta Erika, műfordító, a Magyar-Kínai Baráti Társaság egyik alelnöke felvezetőjében köszöntötte a díszvendégeket, a hallgatóságot, a támogatókat és a Társaság előző elnökét, Zombory Klárát.
A rendezvényt az est egyik díszvendége, Weeber Tibor, Budapest Főváros X. kerület Kőbánya alpolgármestere nyitotta meg, aki elmondta, hogy Kőbánya a kínai–magyar kultúra találkozásának központja, nagy létszámú kínai közösség él és dolgozik itt, élénk kulturális élet zajlik, működik például kínai kórus és tánccsoport is. Mint alpolgármester és mint könyvszerető ember – aki harminc évet dolgozott könyvtárban – szeretettel köszöntötte a nézőket.
Nagy Judit Éva, az MKBT újonnan megválasztott elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Társaság egyik célja, annak komoly szellemi hagyományaira építve bemutatni a kínai kultúra sokszínűségét és mélységét, ugyanakkor egy mai modern, valós Kína képet közvetíteni az érdeklődők felé. Továbbá hogy az MKBT idei évi első nagyobb rendezvénye azért is különleges, mert Kőbányán valósulhatott meg, „ahol a legnagyobb lélekszámú kínai közösség él, akik munkájukkal, kereskedelmi, turisztikai és kulturális téren is támogatják második otthonukat.” A nem mindennapi együttműködés eredményeképpen létrejött estért köszönetét fejezte ki a Luzhou Laojiao Likőrkészítő Manufaktúra Budapesti Képviseletének, hogy ezúton is „támogatják a kultúrát, az irodalmat és a Magyar-Kínai Baráti Társaság tevékenységét!” Végül kifejezte köszönetét a rendezvény megszervezéséhez nyújtott támogatásáért a társszervezőnek, Zombory Klárának, a Kortárs Kínai Könyvklub megálmodójának és háziasszonyának is, valamint az est médiatámogatójának, a China Media Groupnak.
Elnökasszony külön köszöntötte az est ünnepeltjét, Turczi Istvánt, József Attila- Babérkoszorú- és Prima Primissima díjas költőt, műfordítót, aki egyúttal a Parnasszus folyóirat és kiadó alapító főszerkesztője, a Magyar PEN Club főtitkára, és a Magyar Írószövetség költői szakosztályának többször újraválasztott elnöke is. A költészeti nagydíjával kapcsolatban pedig kiemelte, hogy az „idegen nyelvre fordított verseskötetek jelentős szerepet játszanak abban, hogy jobban értsük egymást, egymás gondolkodását és kultúráját. Ez a költészeti díj jelentős eredmény a kétoldalú kulturális, irodalmi kapcsolatokban, hiszen az irodalom, a költészet univerzális nyelve is összeköt bennünket.” Végezetül Turczi István verseinek fordítóját, a Pro Cultura Hungarica díjjal elismert Yu Zemint méltatta, aki „a kortárs magyar irodalom kiváló fordítója és képviselője Kínában. S aki amellett, hogy többek közt Petőfi, Ady, József Attila, Weöres Sándor, Szőcs Géza verseit fordította kínai nyelvre, olyan korszakos regények átültetése fűződik a nevéhez, mint például A Pál utcai fiúk, az Egy polgár vallomásai, a Sorstalanság, a Harmonia Caelestis, a Párhuzamos történetek, a Sátántangó, Az őz vagy A nyugalom. Yu Zemin 20 éves munkássága során a kínai olvasó lényegében rajta keresztül ismerhette meg a modern klasszikus és kortárs magyar irodalmat.”
Az est Kínából hívott díszvendége Jidi Majia volt, aki az 1573 Költészeti Díj zsűribizottságának elnöke, a Kínai Írószövetség volt alelnöke, nem utolsó sorban a kortárs kínai költészet nemzetközileg is elismert ikonikus alakja, és aki tavaly októberben a Kína történelmi városában, Luzhouban megrendezett költészeti konferencia keretében tartott nagyszabású díjátadó gálán személyesen adta át a díjat Turczi Istvánnak. Jidi Majia videós köszöntőjében kiemelte, hogy a díjazott az egyik legfontosabb kortárs magyar költő, nemzetközileg is széles körű befolyással rendelkezik, és aki „tavaly a Kínában tett ’költészeti utazásával’ elmélyítette a kínai és a magyar költészet közötti párbeszéd folyamatát.” A díjazott első kínai nyelvű versesgyűjteménye kapcsán Jidi Majia elismeréssel említette a kötet ismert és kiváló műfordítóját, Yu Zemint, valamint hangsúlyozta, hogy a kötet „a megjelenés után széles körben jó kritikát kapott, a kínai olvasók és költőtársak dicsérően fogadták.”
Elmondta továbbá, hogy „Kínában és Magyarországon egyaránt nagy hagyománya van a költészetnek, a két ország között régtől fogva zajlik az irodalmi párbeszéd, s hogy különösen az egy évszázad előtti kínai ’új kultúra mozgalom’ óta, az előbbi generációk írói, költői fordítottak és bemutattak magyar műveket, amelyek révén a magyar versek és prózai írások bekerültek a kínai olvasók látókörébe. Napjainkban, amikor ez a tovább mélyülő irodalmi párbeszéd zajlik, Turczi István kínai utazása vitathatatlanul elindított egy új folyamatot, hiszen a verseskötetének kínai fordítása kinyitott egy ablakot, amelyen keresztül mi kínaiak megláthattuk a kortárs magyar költészet világát.” A nagy kínai költő továbbá köszönetét fejezte ki „mindazoknak, akik hozzájárultak a magyar-kínai költészeti párbeszéd előmozdításához”, egyúttal kinyilvánította, hogy bízik abban, hogy „mindannyiunk erőfeszítésével a kínai-magyar költészeti párbeszéd magasabb szintre fog lépni, és minél többet hozzáadhatunk a két ország költészetének virágzásához.”
Jidi Majia nagy figyelemmel kíséri a magyar költészetet, különösen szereti József Attilát. Nem csak verset írt a nagy költőnkhöz, hanem Kínában fel is állíttatta az első József Attila-szobrot, ezáltal Petőfi Sándor után ő a második magyar költő, akinek szobrot emeltek Kínában.
Ezt követően Jidi Majia kérésére Yu-Barta Erika röviden ismertette az 1573 Nemzetközi Költészeti Díjat és átadásának körülményeit. 6 dia kivetítése következett, amelynek során megtudhattuk, hogy a díjat 2018-ban alapították, a világ legbefolyásosabb költői kapják évente, köztük Tomas Venclova és Jack Hirschman, és mára a legfontosabb költészeti díjjá vált Kínában. Húszezer eurós összeg jutalom jár mellé, és egy ötven éves nagy értékű címadó 1573 „fehér likőr”. Az évente megrendezett Nemzetközi Költészeti és Szeszkultúra Konferencia keretében adják át. A többek között Luzhou város Önkormányzata, a Költészet című országos folyóirat és a Luzhou Laojiao vállalat szervezésében és támogatásával megvalósuló konferencián több kategóriában is osztanak díjakat, köztük műfordító, kritikus, zeneszerző és költészet kategóriában, az 1573 elnevezésű Nemzetközi Költészeti Díj kiosztása pedig e konferencia fénypontja.
A Sichuan tartomány déli részén található, 2300 éves történelmi múlttal rendelkező Luzhou várost a „szeszkultúra városának” is hívják, a világhírű Luzhou Laojiao likőr bölcsője. A történelem során számos nagy kínai költő is ellátogatott ide, és sok szép verset hagyott hátra – Magyarországon is jól ismertek Li Taj-po, Tu Fu, Szu Tung-po versei. Ezért rendezik meg ebben a városban a Nemzetközi Költészeti és Szeszkultúra Konferenciát – 2023-ban már hetedik alkalommal, amelyen 2018 óta összesen több mint 200 külföldi és 6000 kínai meghívott vett részt – számos költőt idevonzva a világ minden tájáról.
A Luzhou Laojiao egyébként magyarul azt jelenti: Luzhou városban lévő ópincészet vagy ópince tömb. (A likőr magyarul: „kínai pálinka”, kínaiul „baijiu”, ami szószerint „fehér szeszt” jelent.) A városban máig megőrződött az 1573-ban épült pince, amely most is működik, az itt készülő legrangosabb likőr ezért kapta az „1573” nevet. És ez az évszám mára a Nemzetközi Kínai Költészeti Díj nevébe is bekerült, amelyet 2018 óta hat költőnek ítéltek oda: Tomas Venclova (Litvánia), Jack Hirschman (USA), Eiléan Ní Chuilleanáin (Írország), Nuna Judics (Portugália) és Jean-Pierre Simeron (Franciaország) után 2023-ban magyar költőnek, Turczi Istvánnak.
Turczi István Reggelre megöregszünk című verseskötetének kínai nyelvű fordítása miatt került az 1573-as zsűribizottság látókörébe. A kötet verseit az elismert író, műfordító, Yu Zemin válogatta és fordította kínaira. Yu Zemin eddig nem csak prózafordításokkal foglalkozott, hanem már József Attila és Szőcs Géza versesköteteit, valamint többek között Rácz Péter és Tóth Krisztina verseit is fordította kínaira.
2023 októberében Turczi István Yu Zemin kíséretében utazott Luzhouba, ahol részt vettek a díjátadó gálán. Az izgalmas kínai utazásáról később Turczi maga mesélt részletesebben.
A költészeti díj ismertetése kapcsán az utolsó képen az 1573 és Magyarország egy másfajta összekapcsolódását is láthattuk: egy apa és lánya történetét. Az elegáns, mosolygós úr: Lai Gaohuai, aki több, mint fél évszázadig volt a Luzhou Laojiao Manufaktúra nagymestere, és az 1573 lelke. A lánya pedig Lai Hua, aki jelenleg a Luzhou Laojiao Budapesti Képviselet tanácsadója. A Kínában egykor úszó- és triatlonbajnok csinos asszony 30 éve él Magyarországon. Többször átúszta a Balatont, és sokszor láthattuk már fellépni kínai „arcváltós” színházi produkciókkal. Az általa vezetett itteni kínai gyermek táncegyüttes már több fesztiválon részt vett, és díjat is nyert. Nem csak Kínában alapított saját iskolát, hanem itt Budapesten is létrehozott egy kínai-német két tanítási nyelvű iskolát. Az est negyedik díszvendégeként ő is elmondta köszöntőjét. A tolmácsolásban Ipolyi Éva volt segítségünkre, aki szintén a Magyar-Kínai Baráti Társaság alelnöke, rendkívül energikus és lelkes, Társaságunk oszlopos tagja, már több évtizede dolgozik a magyar-kínai kapcsolatok erősítésén.
Lai Hua asszony köszöntőjében kiemelte, hogy „Turzi István költészeti díja nem csak a költő számára dicsőség, hanem a Kína és Magyarország közötti kulturális párbeszéd szép története is.” Továbbá hangsúlyozta, hogy „Kínában a költészet és a szesz olyan, mint egy szerelmespár, akik elválaszthatatlanok egymástól. Li Bai, a Tang-dinasztia nagy költője, akit sok magyar szeret, iddogálás után számtalan híres verset írt. A kínaiak úgy tartják: ’Ahol szesz van, ott vers is, e kettő összetartozik’.” Nagy költőnket, Adyt is megemlítette, hogy ő is teli pohár mellett írta a verseit. A szesz tehát kétségtelenül alkotásra ösztönözheti a költőket, a költészet pedig eleganciát varázsolhat az ivás hangulatába – a mai összejövetel is a költészet és a szeszkultúra találkozása révén valósulhatott meg.
Örömmel emlegette, amikor Turczi Luzhouban meglátogatta a 450 éves “1573-as Nemzeti Kincs Pincetömböt”, amelyet a szeszkészítés élő kulturális emlékeként tartanak nyilván. A Laojiao pincészet – ahol cirokból és búzából, hagyományos párolási technikával készítik a szeszt – első rangú nemzeti szellemi kulturális örökség Kínában, s Lao Hua nagyon büszke arra, hogy az édesapját “a szellemi kulturális örökség áthagyományozója” címmel is kitüntették. Végül kostolóra invitálta a vendégeket, és azt kívánta, hogy a költők írjanak még szebb verseket, a fordítók fordítsanak még több művet, és hogy a szesz és a költészet révén Kína és Magyarország közötti kulturális párbeszéd még mélyebb és széleskörűbb legyen.
Ezután az ünnepelt költőt, Turczi Istvánt szólították a színpadra, hogy meséljen a tavalyi kínai útjáról és az élményeiről. Élménybeszámolója alatt a háttérben 15 diát is vetítettünk, amelyeken keresztül a közönség számára is láthatóvá vált a díjazása kapcsán Kínában töltött napjainak színes programja.
Turczi szerint nagyon messzire kell mennie az embernek ahhoz, hogy rájöjjön, milyen messzire mehet. Milyen messzire mehet a gondolkodásában, abban a hangulatban, abban az érzésben, amit egy másik, csodálatos kultúra megismerésekor tapasztal. S hogy rájöjjön, az emberek megismerésében milyen messzire lehet eljutni. A Szecsuán tartományban eltöltött néhány nap alatt sokkal többet tudott meg a kínai emberekről, mint korábban valaha, vallotta meg. 2006-ban a Magyar Írószövetség delegációjával járt Kínában, és találkozott az akkori kínai kulturális miniszterrel. Polonyi Péter sinológussal hármasban a tervezett fél óra helyett majdnem három órát beszélgettek. Turczi tavaly nagyon meglepődött, amikor kézhez kapta a díjazásáról szóló értesítéső levelet, mert az eddig díjazottak névsorát olvasva, a hat névből négy Nobel-shortlistes. Szerinte minden díj rangját a díjazottak adják. Turczi köszönetet mondott kínai fordítójának, Yu Zeminnek, aki maga válogatta a díjnyertes kötet verseit, és aki maga „a kapu a kínai és a magyar irodalom között”. Egyúttal ezúton is megköszönte az elismerést Jidi Majiának, aki nagy szeretettel, érdeklődéssel fordul a magyar költészethez, és akivel kínai útja során hosszú eszmecseréket folytatott.
Turczi arról is mesélt, hogy milyen maradandó élmény volt az „1573” nevű történelmi hagyományokkal rendelkező, múzeumként is működő likőrüzemben járni, érezni az illatot, látni a gyártás folyamatát. S hogy mennyire emlékezetesek voltak számára a „folyamatos likőrkóstolás” pillanatai – hiszen még a konferencián rendezett kerekasztal beszélgetések során is likőrrel kínálták őket. Így személyesen is megtapasztalhatta, hogy Kínában a szeszkultúra és a költészet valóban elválaszthatatlanok egymástól.
Programunk utolsó részeként versek felolvasása következett. Elsőként a díjnyertes kötetből a címadó vers hangzott el. A Reggelre megöregszünk című verset magyarul a szerző, kínaiul a fordítója, Yu Zemin olvasta fel.
Majd az Elfogy az ember – in memoriam Esterházy Péter című verset hallgathattuk meg, magyarul a költő, kínaiul pedig a Kínai-Német Két Tanítási Nyelvű Iskola tanárnője, Zhao Li előadásában.
Végül pedig az Úgy írj, ahogy mások imádkoznak című verset olvasta fel magyarul szintén Turczi István, kínaiul pedig Yu Zemin.
Teltházas rendezvényünk záró akkordjaként ismét felcsendült Yang Yang kínai cimbalomzenéje, az Azálea (Yingshanhong) című dal, ami után közönségünket kínai ételekkel – hússal töltött batyuval, tavaszi tekerccsel és feketeszezámos golyóval – kínáltuk, s a híres likőrt is megkóstolhatták – miközben ráadásképpen még egy kisfilm is lepergett a Luzhou likőrről.
A rendezvény fő szponzora a Luzhou Laojiao Likőrkészítő Manufaktúra Budapesti Képviselete volt. Az eseményt a Budapesti Kínai Kulturális Központ támogatta, médiatámogató a China Media Group, Centrum Media, társszervező a Kortárs Kínai Könyvklub volt.
Budapest, 2024. március 12.
