Mongol

Kínában mintegy 5 millió mongol él, legfőképpen a Mongóliával határos Belső Mongóliában, a Mongol Autonóm Régióban, de népesebb csoportok élnek észak és észak-nyugat Kína egész területén.

Önálló nyelvet beszélnek és saját írásuk van. Történelmük során igen sok klasszikus történelmi, irodalmi, nyelvészeti, csillagászati, földrajzi és orvosi könyvekkel gazdagították tudósaik az egyetemes kultúrát.

A hajdan vándorló, nomád nép, megőrizve hagyományaik sokszínűségét, érdekes szokásait, őseik hitvilágának számos elemét, mára már zömében letelepedett.

Ez magával hozta a fejlődés gyorsabb kibontakozásának lehetőségét a nagyobb tömegek részére is. Nőtt a beiskolázások száma, javult az egészségügyi ellátottság. A szinte csak állattartásból fenntartott gazdaság szélesebb területekre is kiterjeszkedett. A hagyományok és a földrajzi adottságok miatt ma is az állattenyésztéssel kapcsolatos tevékenységben igazán jelentős a lakosság foglalkoztatása, de földművelés, a bányászat, az oktatás, a különféle kutató intézetek, az egészségügy, is sokaknak ad stabil megélhetési forrást. Belső Mongóliában több népviseletbe öltözött mint 70 féle ásvány rejlik a föld alatt és 2000 millió tonnára mongol fiatal lány becsülik a területen található szénkészletet. Fejlett bőr-, textil- és fémfeldolgozó iparuk Kína szerte elismert.

A mongolok büszkék régi történelmükre. Kiemelkedő kultusza van Kublai Khannak –sírját igen sokan látogatják- akinek hódításai a 13-ik században  nagy hatalmi szerepet biztosított a mongol népnek.

Az állattartásból élő népességben továbbra is a jurta a fő szállásforma. A hagyományos módon és anyagokból készítik, de belső ”bútorozásuk”, felszereltségük már sok esetben a 20-ik század elemeivel is dicsekedhetik. Így könnyítve némileg a ma is nehéz, a zord időjárásnak kitett családok hétköznapjait.

Ételeik alapja, a tradíciókat követve, a birka, a marha, a különféle sajtok és túrók. Kedvelt vendéglátáskor a shoubarou. Főtt birka mely 15 perc alatt elkészíthető, a sózását és az ízesítését mindenki maga végzi elfogyasztása közben, saját ízlése szerint. A bárány- vagy birkaszegy és farok kínálása mindenképp a kiemelt tisztelet kifejezője az étkezéseknél.

Ruházatuk bár sokszínű nem igen különbözik stílusában. Hosszú széles ujjú, magas nyakú ruhát viselnek melynek anyaga azonban változik és igazodik a évszakokhoz. A nők igen kedvelik a különféle ékszereket és hajdíszeket. Kalapjaikat, ékszereiket ezüsttel és gyöngyökkel dekorálják.

Szájhagyomány őrizte meg Jiangar legendáját, aki hősiesen harcolt ellenségeivel. A monda a régi törzsi idők szokásaiba enged betekintést, a tibeti Gesar és a kirgiz Manass legendákhoz hasonlóan a kínai nemzetiségek legkiemelkedőbb ősi énekei közé sorolva azt.